Nem kellett volna megbolygatni az egyházak nyugalmát Ukrajnában
2023. május 01. 14:25
Az orosz–ukrán háború nemcsak geopolitikai problémákat, de jelentős egyházpolitikai konfliktusokat is kiváltott az ukránok körében. Szembefordítják az azonos elveket vallókat ezekben a nehéz időkben.
2023. május 01. 14:25
p
0
0
1
Mentés
A történet Ukrajna függetlenségének kezdetére, az 1990-es évek elejére vezethető vissza, amikor Filaret Deniszenko kezdeményezésére megalakult az Orosz Ortodox Egyház által szakadárnak minősített, erősen oroszellenes Kijevi Patriarchátus, mivel nem ismerték el, hogy még a 17. században Ukrajna a Moszkvai Patriarchátus fennhatósága alá került. Az országban az ortodox egyházak közötti ellentét az évek során, hosszú időn át lappangott. Az ellentét kiéleződése a 2014-es orosz–ukrán konfliktus kirobbanása idejére datálható.
Háború a háborúban
Háború idején az élet minden szinterén egy szikra is könnyen belobban, ezt bizonyítja a Moszkvai Patriarchátus alá kanonikusan tartozó Ukrajnai Ortodox Egyház (UOCMP:Ukrainian Orthodox Church of the Moscow Patriarchate) és a Kijevi Patriarchátusból kialakuló Ukrajnai Ortodox Egyház (OCU: Orthodox Church of Ukraine) közötti összetűzések sorozata. Az agresszió okozta feszültségek a vallási életre is kiterjedtek. A kialakult probléma azért lett kiemelten fontos a mindennapi életben, mivel az ukránok nagy százaléka vallásos, és életvitelszerűen gyakorolja is a hitét. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) adatai szerint a lakosság 85 százaléka keresztény, a vallásgyakorlók 72 százaléka pedig ortodox (pravoszláv) vallású.
Az autokefál Ukajnai Ortodox Egyház (OCU) hivatalos kiválása (bejegyzése jogilag) 2018 decemberére tehető, a Porosenko-kormány alatt hozták létre, a vezetőjévé pedig Jepifanyij (Dumenko) perejaszlavi és bilocerkivi metropolitát választották meg, mindezzel nézeteltérést okozva a konstantinápolyi és a moszkvai pátriárka között, mivel Moszkva nem ismerte el az újonnan alakult nemzeti egyház önállóságát.
Az ukrán hatóságok és UOCMP között 2014 óta tartó konfliktus elérte a tetőfokát. 2022 novemberének végén az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) razziát tartott az ország fő ortodox kegyhelyén, a kijevi Pecserszka Lavrában (amely az UOCMP birtokában volt bérleti szerződéssel az államtól).
A benne élő szerzeteseket „az orosz világ sejtjének” nevezték, és az ukrán állam, valamint a hadsereg elleni provokációkkal vádolták őket.
nevezték, és az ukrán állam, valamint a hadsereg elleni provokációkkal vádolták őket.
Volodimir Zelenszkij a hatalomra jutását követően nem kezelte központi problémaként az egyházak helyzetét, azonban 2022 februárja fordulópontot jelentett ebből a szempontból.
Az ukrán elnök 2022-es év végén felhívást tett közzé, amelyben kijelentette, hogy az UOCMP tevékenységét teljesen be lehet tiltani az Oroszországhoz fűződő kapcsolatai miatt. Miközben a rendfenntartók oroszbarát nézeteket valló papokat és bizonyítékokat kerestek, a Verhovna Rada (Legfelsőbb Tanács, azaz Ukrajna parlamentje) már megkapta az orosz ortodox egyházhoz kötődő vallási szervezetek teljes felszámolásáról szóló törvénytervezetet.
Az UOCMP szerzetesei egészen a közelmúltig a barlangkolostorban (Pecserszka Lavra) éltek. Március végén a főváros felmondta az ukrán hatóságok és az UOCMP közötti bérleti szerződést, amely lehetővé tette, hogy a szerzetesek a Lavrában éljék a mindennapjaikat. Méghozzá azzal az indokkal, hogy elegendő bizonyítékot találtak ellenük az „oroszbarátság" igazolására. Március végén az ukrán bűnüldöző szervek letartóztatták Pavel metropolitát, az UOCMP egyik vezető papját, aki a larvai szerzetesek vezetője volt. Az SZBU vallási gyűlöletkeltéssel és az orosz katonai agresszió igazolásával, valamint tagadásával vádolta. Rajta kívül jelenleg a klérus 23 tagja ellen folyik büntetőeljárás, annak ellenére, hogy a kanonikusan a Moszkvai Patriarchátus alá tartozó Ukrajnai Ortodox Egyház távolodni kezdett az orosz egyháztól, amikor Kirill moszkvai pátriárka nyíltan kifejezte támogatását Putyin elnök irányába. Végül 2022. május 27-én az UOCMP kinyilvánította függetlenségét Moszkvától, és tárgyalásokat kezdett az Ukrajnai Ortodox Egyházzal.
Moszkva és az UOCMP hívei Pavel (a Lavra főpapja) szabadon bocsátását követelték, miközben
Az eset következtében a Lavra szerzetesei többször is szabadtéren tartották meg a miséiket, ahol hívek százai imádkoztak az udvaron. Eközben a OCU-pártiak várták őket a kolostor kapujában, árulónak nevezve az imádkozó híveket. Ez a lépés nagy feszültséget váltott ki a kijevi lakosok között. Megborzongató videók kerültek napvilágra, ahogyan gyalázzák a oroszoktól függetlenedő papokat, szerzeteseket, akik nem csatlakoztak az OCU-hoz.
Meg kell jegyezni, hogy Pavel főpap ellen számos problémás – videóban is látható – cselekedet felhozható. Ám mindezek inkább a szerzetesi magatartást kérdőjelezik meg, meglehetősen meredek dolog ezért a teljes UOCMP-t elítélni.
Mindeközben Epifánia metropolita, az OCU vezetője azt nyilatkozta az ukrán médiában, hogy nem akarja kilakoltatni a szerzeteseket. „Azt akarjuk, hogy az »orosz világ« szelleme többé ne uralkodjon itt” – tette hozzá, ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy „a Lavrában ukrán környezet legyen; ukrán nyelvű és Ukrajnáért szóló imákat kell a misék során mondani”.
Azt is hozzátette, hogy az OCU már most is rendszeresen tart imákat a kolostor UOC-szerzetesek által kiürített felső részében, valamint „békésen és nyugodtan” imádkozni fog a még általuk elfoglalt alsó Lavrában is.
A 2023-as húsvét sem volt egyszerű, háborús körülmények feltételei mellett zajlott. Előző nap a hívek azzal a feltétellel vehettek részt az éjszakai istentiszteleteken, hogy reggelig nem hagyják el a templomokat.
Egyedül Kárpátalja kormányzója döntött úgy, hogy a megyében szabadon jöhessenek-mehessenek a templomba a hívek.
A tilalom ellenére a Lavrában és más templomokban is megtartották a hajnali miséket, de csak a épületen belül.
Összességében Ukrajnában a vallási konfliktus egyre inkább széthúzást kelt az ukrán népen belül, illetve csökken Zelenszkij elnök népszerűsége is egyben. Megoldást csak a közös egyházi megegyezés jelentene, és ha az ukrán vezetés kiszállna az ügyből.
Az ukránok felvételével nem csak a mezőgazdaság és a munkaerőpiac kerülne veszélyben, hanem kinyitnánk az ajtót a háborúban csak erősebbé vált ukrán maffia előtt is, ami súlyos közbiztonsági problémákat eredményezne.
Kelemen Hunor pozitívan nyilatkozott a leendő elnökről: olyan embernek írta le, aki véghez viszi, amit eltervezett, és akivel lehet együtt dolgozni, még ha másképp látnak is dolgokat. Veczán Zoltán írása.